„A mérnöki tudás csak a munka 10%-a” – miért nélkülözhetetlenek a menedzsmentismeretek a mérnökképzésben?
A mérnöki tudás önmagában már nem elég a sikerhez. Az iparban ma már a hatékony együttműködés, a projektmenedzsment és a szervezeti működés ismerete legalább olyan fontos, mint a szakmai precizitás. A MAVASZK ügyvezetője, Béda Károly szerint a mai mérnökképzésből gyakran hiányoznak ezek az alapok, pedig a vállalatok egyre inkább olyan szakembereket keresnek, akik nemcsak terveznek, hanem irányítanak és gondolkodnak is, méghozzá rendszerben.
Tapasztalata szerint mennyire felkészültek a mérnökhallgatók a menedzsmentfeladatokra, amikor kilépnek az egyetemről?
Az ismeretük ezen a területen szinte zéró, ami nem az ő hibájuk. Legfeljebb 1–2 fogalmat hallottak az egyetemen, de rendszerszinten nincsenek tisztában azzal, hogyan működik egy gazdasági szervezet vagy egy projekt. Akik duális képzésben vesznek részt, és egy multinál töltenek időt, ők valamelyest előnyben vannak – ott találkoznak a menedzsmentkultúrával. De sajnos kevés olyan vállalat van, ahol valódi szervezeti működést, folyamatokat és vezetői szemléletet is látnak.
Miért jelent ez problémát a munka világában?
Mert a mérnöki tudás a munka mindössze kb. tíz százaléka. A maradék kilencvenet az együttműködés, a rendszerszintű gondolkodás és a szervezet működésének ismerete adja.
Egy jó mérnöknek tisztában kell lennie az alapvető menedzsmentfogalmakkal – például a PPAP-pal, az 8D reklamációkezeléssel, a karbantartási rendszerek alapkövetelményeivel. Ezek nélkül nem lehet hatékonyan dolgozni egy vállalati környezetben.
Sajnos sok mérnök úgy kerül ki az egyetemről, hogy azt „verik belé”, hogy ő a legokosabb a szobában. Ez az attitűd viszont megnehezíti a fejlődést. Mi is dolgoztunk már együtt magasan kvalifikált egyetemi oktatókkal, akik például egy hőcserélő-fejlesztésnél nem tudtak projektütemtervet készíteni, nem ismerték a kockázatmenedzsment fogalmát, nem tudták elválasztani a lényeges és lényegtelen feladatokat. Ez jól mutatja, hogy az elméleti tudás önmagában nem elég.
Milyen nehézségekkel találkoznak a friss diplomás mérnökök, amikor a munka világában projekteket kell végigvinniük?
Legtöbbször azzal, hogy nem tudják, mit nem tudnak. Én magam is így voltam vele: villamosmérnökként végeztem, és az egyetemen még kinevettük amikor órán „menedzsmentes” témák merültek fel. Aztán amikor kikerültem a való világba, rájöttem, mennyire fontosak a lean, a folyamatmenedzsment vagy a projekttervezés alapjai. A mérnökképzés ma „féllábú embereket” bocsát ki: szakmailag képzetteket, de menedzsmentismeretek nélkül.
A vállalatok oldaláról mennyire elvárás ma már a menedzsment készség a műszaki tudás mellett?
Egyre inkább. A cégek pontosan látják, hogy a technikai tudás önmagában kevés. Aki nem képes rendszerben gondolkodni, projekteket hatékonyan kezelni, vagy épp más részlegekkel együttműködni, az lemarad. Ezért küldik a dolgozóikat menedzsmentképzésekre – mert pontosan tudják, hogy ez a fejlődés és a hatékonyság záloga.
Miben tudnak segíteni a MAVASZK menedzsment képzései a mérnököknek?
Abban, hogy megtanulják: hogyan illeszkedik az ő munkájuk a teljes szervezetbe. Megértik, hogyan működik egy cég, mik az egyes részlegek feladatai, hogyan kell célokat kitűzni, priorizálni, követni. A képzéseink segítenek rendszerszinten látni a teljes gépezetet, nem csak „a saját csavarunkat”.
A MAVASZK képzések közül melyek segítik leginkább a mérnökök fejlődését ezen a területen?
A legnépszerűbbek a Projektmenedzsment, LEAN management alapok, 8D problémamegoldás – Reklamációkezelés, valamint a folyamatkialakítási képzéseink, például a Control Plan és FMEA képzés. Ezek gyakorlatorientáltak, valós ipari példákon keresztül tanítják meg, hogyan lehet a mérnöki tudást menedzsmentkészségekkel kiegészíteni.
Mit üzenne a jövő mérnökeinek?
Azt, hogy a műszaki tudás csak a kezdet. A valódi értéket az adja, ha valaki képes együttműködni, kommunikálni és rendszerszinten gondolkodni. A mérnöki tudás mellé menedzsmentismereteket szerezni nem luxus – hanem a jövő kulcsa.
