VDA 19.1 és VDA 19.2 Műszaki tisztaság az autóiparban és a gyártásban

A járműiparban napjainkra kiemelten fontossá vált az alkatrészek és szerelvények műszaki tisztasága, hiszen a nem megfelelő tisztaság közvetlenül befolyásolhatja a termékek megbízhatóságát, teljesítményét és élettartamát. A modern autóipari rendszerek egyre érzékenyebbek a szemcsés szennyeződésekre, ezért a tisztaság biztosítása már nem csupán az alkatrészgyártás, hanem a teljes logisztikai, tárolási és szerelési lánc során alapvető követelmény.

A VDA 19 szabványsorozat két kulcsfontosságú eleme – a VDA 19.1 és a VDA 19.2 – napjaink legkorszerűbb irányelveként szolgál a műszaki tisztaság biztosításában.
A VDA 19.1 a funkcionális alkatrészek szemcsés szennyeződéseinek vizsgálatára és a laboratóriumi tisztasági elemzések módszereire fókuszál. A szabvány alkalmazása elengedhetetlen az autóipari minőségbiztosítás szempontjából, hiszen meghatározza a szennyeződések eltávolításának, vizsgálatának és a tisztasági eredmények szakszerű dokumentálásának egységes módját.

A VDA 19.2 ezzel szemben rendszerszintű megközelítést alkalmaz: a teljes gyártási és szerelési folyamat tisztaságának megtervezésére, szabályozására és ellenőrzésére nyújt iránymutatást. Felhívja a figyelmet arra, hogy még a gondosan megtisztított alkatrészek is újabb szennyeződéseknek lehetnek kitéve a logisztikában, szerelés során vagy tárolás közben, amelyek komoly kockázatot jelenthetnek a végtermék működésére.

A képzés célja, hogy a résztvevők átfogó, gyakorlatorientált tudást szerezzenek a műszaki tisztaság követelményeiről és alkalmazásáról mindkét szabvány alapján. Az elméleti és gyakorlati modulok révén a szakemberek:

  • megismerik a tisztaságvizsgálatok módszertanát,
  • elsajátítják a szennyeződések eltávolításának és mérésének technikáit,
  • képessé válnak a tisztasági eredmények szakszerű értékelésére és dokumentálására,
  • megtanulják rendszerszinten tervezni és irányítani a műszaki tisztaságot a teljes gyártási folyamatban,
  • képesek lesznek hatékony ellenintézkedések kidolgozására a tisztasági kockázatok csökkentése érdekében.

A program olyan szakmai tudást biztosít, amely révén a résztvevők nemcsak megfelelnek a szabványi előírásoknak, hanem aktív szerepet vállalhatnak a gyártási folyamatok optimalizálásában és a végtermékek magas szintű megbízhatóságának biztosításában.

A képzés célja:

  • A VDA 19.1 és VDA 19.2 szabványok követelményeinek megismerése és gyakorlati alkalmazása
  • A részecskeszennyeződések felismerése, forrásaik beazonosítása és megelőzése
  • A tisztasági vizsgálat szabvány szerinti végrehajtása és dokumentálása
  • Tisztatér-technológiai alapelvek alkalmazása a gyártásban
  • Minőségbiztosítási folyamatok és belső auditok fejlesztése tisztasági szempontból

Javasolt célcsoport:

  • Minőségbiztosítási és audit szakemberek
  • Gyártásvezetők és folyamatmérnökök
  • Laboratóriumi vizsgálók, mintavevők
  • Beszállítói minőségbiztosítók
  • Termelésirányítók, logisztikai vezetők
  • Minden érintett munkatárs, aki részt vesz a műszaki tisztaság biztosításában

Kapcsolódó/ajánlott egyéb képzések:

Technikai információk:

A képzés időtartama2*8 óra / 2 nap
A képzés formájaÉlő online, kontaktórás képzés. Teljes vállalati csoportok részére kihelyezett, jelenléti formában is elérhető.
Kontakt / információk+36 20 258-0692

www.mavaszk.hu

Vizsga, értékelés módja:

A képzés záróvizsgával zárul. Megfelelt minősítés feltétele a záróvizsgán 70% feletti eredmény elérése.

Tanúsítvány:

Sikeres vizsgát követően a résztvevők tanúsítványt kapnak.

Tematika:

VDA 19.1  

Bevezetés a műszaki tisztaság világába

  • A műszaki tisztaság szerepe a modern iparágakban
  • A VDA 19.1 szabvány kialakulása és célja
  • Tisztaság mint minőségjellemző – kockázatok és következmények

A műszaki tisztaság alapfogalmai

  • Szennyeződések típusai és forrásai
  • Funkcionális felületek tisztasági követelményei
  • Tisztasági célértékek meghatározása

 

Extrakciós eljárások és a szennyeződések eltávolítása

  • Kivonatolási módszerek: mosás, öblítés, ultrahang, szűrés
  • Az extrakciós eljárások kiválasztásának szempontjai
  • A folyamat paramétereinek dokumentálása

 

Az extrakciós eljárás minősítése

  • A lecsengésvizsgálat célja és módszertana
  • Reprodukálhatóság és megbízhatóság ellenőrzése
  • Példák lecsengésvizsgálatokra

 

Analitikai vizsgálatok és részecskeanalízis

  • A szennyező részecskék méret- és anyagalapú vizsgálata
  • Mikroszkópos analízis és képfeldolgozás
  • Automatikus és manuális kategorizálási módszerek
  • Tisztasági szintek meghatározása

 

Dokumentáció és minőségi követelmények

  • Tisztasági specifikációk kialakítása
  • Vizsgálati jelentések összeállítása
  • Auditálási és visszakereshetőségi elvárások

 

 Esettanulmány és gyakorlati feladatok

  • Egy konkrét termék tisztaságvizsgálatának megtervezése
  • Extrakció, analízis és dokumentáció a gyakorlatban
  • Eredmények értelmezése és következtetések levonása

VDA 19.2

A műszaki tisztaság szerepe a gyártási folyamatokban

  • Tisztasági célkitűzések meghatározása funkciókritikus alkatrészeknél
  • Kockázatelemzés a tisztaság szemszögéből
  • A szennyeződések életútjának modellezése

A gyártási környezet kialakítása

  • Tiszta zónák és tiszta terek tervezése
  • Tisztatér és tisztaszoba alapelvei
  • Légtechnikai rendszerek és a levegő minőségének kontrollja

A személyzet és emberi tényezők hatása

  • Magatartási szabályok és képzési követelmények
  • Munkaruha és mozgás szabályozása
  • A nem megfelelő emberi viselkedésből eredő szennyeződésforrások

Tisztasági szempontú logisztika

  • Tisztaságmegőrző csomagolási módszerek
  • Belső logisztikai útvonalak tisztaságvédelme
  • Csomagolóanyagok és csomagolás utáni tárolás

Szerelőberendezések és segédeszközök tisztasági követelményei

  • Tisztaságnak megfelelő szerszám- és berendezéstervezés
  • Tisztaságromboló hatások felismerése és megelőzése
  • Karbantartási és tisztítási protokollok

Tisztaságot befolyásoló tényezők mérése

  • Környezeti és folyamatparaméterek monitorozása
  • Tisztaságállapot-felmérés és auditálás
  • Adatgyűjtés és visszacsatolás a tisztasági rendszer javításához

Elhatárolási koncepciók és tisztasági lánc kialakítása

  • Tiszta és nem tiszta területek szétválasztása
  • Anyag-, ember- és információáramlás szabályozása
  • Elhatárolási koncepciók gyakorlati példái

ÉRDEKLŐDÉS